KÖZÉP-EURÓPAI
CLUB PANNONIA
Közhasznú Egyesület (KEP)
egységes
szerkezetű Alapszabálya
A Közép-Európai Club Pannonia Közhasznú Egyesület
közgyűlésén Alapszabályát a következőkben módosítja a Fővárosi törvényszék 12. Pk. 60.958/2001/13 sz. végzésre figyelemmel, és állapítja
meg egységes szerkezetben:
I.
Általános rendelkezések
1.
Az
Egyesület jellege
A Közép-Európai Club Pannonia
Közhasznú Egyesület (továbbiakban: Egyesület)
a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott
céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal
rendelkező, egyesületi formában működő jogi személy.
2.
Az Egyesület neve,
székhelye képviselete
Az Egyesület neve: Közép-Európai Club Pannonia
Közhasznú Egyesület
Rövidített neve: KEP Egyesület
Székhelye: 1094 Budapest, IX. Liliom u. 44.
Az egyesület honlapja: www.kepcp.hu
Működése kiterjed az ország egész területére, valamint a határon túlra.
Az Egyesület feltétlen tiszteletben tartja az emberi méltóságot, amely az emberi élettel eleve együtt járó minőség, és mint ilyen oszthatatlan és korlátozhatatlan, s ezért minden emberre nézve egyenlő.
Az Egyesület alapelvként szögezi le azt, hogy a diszkrimináció minden formáját elutasítja. Azonosul az Alaptörvény XV. cikkében rögzített elvekkel.
Az egyesület vagyoni hozzájárulása, azok értéke
vagyon rendelkezésre bocsátása és módja a tagdíjakból, valamint természetes- és jogi
személyek adományaiból, pályázatokon való részvételből szerzett pénzbeli és nem pénzbeli eszközökkel fedezi.
Képviselete: az Egyesületet az Elnök, valamint az
Ügyvezető Elnök önállóan, akadályoztatásuk esetén az Elnökség által erre
kijelölt tag/ok képviseli/k.
II.
Az Egyesület célja, és a célja eléréséhez szükséges eszközök
3.
Az Egyesület célja
Az
Egyesület célja:
· A közép-európai
kapcsolatok ápolása az Európai Unió normáinak megfelelően, elsősorban a
gazdasági élet, a tudomány, a környezetvédelem, a kultúra, a történelmi
hagyományok, az idegenforgalom, a nemzetiségi ügyek, az információcsere és a
médiamunka területén,
Az Egyesület pártoktól független, azoknak anyagi
támogatást nem nyújt és nem fogad el.
Az Egyesület besorolási kategóriája:
közhasznú szervezet.
Az Egyesület az
egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek
működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. 2.§ 20. pontjában
(Továbbiakban: Civil törvény) rögzített módon közhasznú tevékenységet végez.
E közhasznú tevékenység(ek)et az alábbi közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, e közfeladat(ok) teljesítését a 4. pontban rögzített jogszabályhely(ek) írja (írják) elő. Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
4.
Az Egyesület céljának eléréséhez
szükséges eszközök
Eszmei
eszközök:
·
Rendezvények,
előadások, gyűlések
·
Klubestek,
vitaestek
·
Tanulmányutak,
sajtóutak
·
Kiadványok
megjelentetése
Az
anyagi eszközök a III. 6. 1. pontban kerülnek meghatározásra.
Az Egyesület céljait közhasznú tevékenységként, e tevékenység kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenység folytatását közhasznú egyesület formájában végzi.Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.
Az Egyesület az alábbi cél szerinti közhasznú
tevékenységeket végzi a hatályos törvények értelmében:
- tudományos tevékenység, kutatás,
2004. évi CXXXIV. Tv. a kutatás-fejlesztésről
és a technológiai innovációról 5.§ (3)
- nevelés és oktatás,
képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
2011. évi CXC. Tv. a nemzeti
köznevelésről 4§ (1) m, n, u.; 74.§ (1)
- kulturális tevékenység,
1991. évi XX. Tv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak,
valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 121. § a)-b)
- kulturális örökség megóvás,
műemlékvédelem (nemzeti emlékhelyek védelme)
2001. évi LXIV. Tv. a kulturális örökségvédelemről 4.§, 5.§ 1-2. bek.
2011. évi CLXXXIX tv. MAgyarország helyi önkormányzatairól szóló tv. 13.§ (1) 7.).
- A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli
magyarsággal kapcsolatos tevékenység
2011. évi CLXXIX tv. A nemzetiségek jogairól 115. § a)-i)
III.
Egyesület gazdálkodása
5.
Az
Egyesület vagyona
1.
Az
Egyesület a rendelkezésére álló vagyoni eszközökkel és a Közgyűlés által
elfogadott éves költségvetési előirányzat szerint gazdálkodik.
2.
Az Egyesület vagyonát pénz- és egyéb
eszközei, ingó, ingatlan vagyontárgyai, valamint vagyoni értékű jogok
képezhetik.
3.
Az Egyesület a készpénzállományát
bankszámlán, illetve házi pénztárban helyezi el.
6.
Az
Egyesület gazdálkodása
1.
Az Egyesület főbb bevételei:
·
Tagdíj, amelynek éves összegét a
Közgyűlés határozza meg
·
Adományok
·
Hagyományok, alapítványok, felajánlások
·
Rendezvények bevételei
·
Kiadványok megjelentetéséből származó
bevétel
·
Egyéb bevételek
·
Sikeres pályázatok
2.
Az Egyesület főbb kiadásai:
·
Az Egyesület céljainak megvalósításához
szükséges személyi és dologi kiadások, melyek az alaptevékenység ellátásához,
illetve a bevételek megszerzéséhez szükségesek
·
A szakmai anyagok, készítésének,
beszerzésének és terjesztésének költségei
·
Az Egyesület egyéb működési költségei
·
Az Egyesület széleskörű feladatainak
ellátását biztosító egyéb tevékenységének költségei
3.
Az utalványozás jogát a vonatkozó
szabályokban előírt módon és az Egyesület költségvetésének megfelelően az
Egyesület Elnöke és Ügyvezető Elnöke önállóan gyakorolja.
4.
Tartozások:
·
Az Egyesület tartozásaiért az Egyesület
teljes vagyonával felel.
·
A Tagok csak tagdíjat kötlesek az
Egyesületnek fizetni, az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem
felelnek.
5.
Az Egyesület elsődlegesen gazdasági
vállalkozási, szolgáltatási tevékenységet nem folytathat.
6. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;
IV.
Az Egyesület tagjai
7.
Rendes tagok,
tiszteletbeli tagok
a. Rendes tag
b. Tiszteletbeli tag
8.
A tagsági viszony
keletkezése
9.
A tagok jogai
·
Tanácskozási
joggal részt vehet az Egyesület közgyűlésein,
·
Jogosult az
Egyesület tevékenységéről rendszeres tájékoztatást kapni,
·
Nem választhat
másokat tisztségre és tisztségviselőnek nem választható
·
Segíti az
Egyesület munkáját
A tagokat megillető jogok
csak személyesen, vagy közokiratba foglalt, írásos meghatalmazással
gyakorolhatók, a jogi személy tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolhatják.
10.
A tagok kötelezettségei
- Segítse az Egyesület
céljai elérését szolgáló tevékenységet
- Megnyilvánulásaiban tegyen
eleget a jogi, erkölcsi, szakmai etikai normáknak,
- Tartsa be az Egyesület
etikai normáit, alapszabályát,
- Tegyen eleget a
tagdíjfizetési kötelezettségének
2. A tiszteletbeli tag
köteles az Egyesület etikai normáit és az alapszabályt betartani, nem köteles
azonban tagdíjat fizetni
11.
A tagság megszűnése:
1. a rendes tag tagsága megszűnik
-
a tag
halálával, jogi személy esetén jogutód nélküli megszűnésével
-
kilépésével,
-
kizárással,
- törlés,
-
az Egyesület
megszűnésével,
2.
a tiszteletbeli tag tagsága megszűnik:
-
a tag
halálával, jogi személy esetén jogutód nélküli megszűnésével,
-
kilépésével,
-
kizárással,
-
„tiszteletbeli
tag” cím visszavonásával
-
az Egyesület
megszűnésével
Az
Elnökség ”tiszteletbeli Tag” cím visszavonásáról szóló döntésével megszűnik a
tiszteletbeli tag tagsága, ha erre a tag méltatlan volt.
A kilépéssel megszűnik a rendes tag, tiszteletbeli
tag tagsága, ha szándékát az Elnökségnek írásban bejelentette. A tag a
bejelentés Elnökség által történő átvételével kilépettnek tekinthető.
Az Elnökség törli a rendes tagot a tagságból, ha a
tagdíjfizetési kötelezettségének több mint fél évig – az Elnökség igazolható
írásbeli felhívása ellenére, az abban foglalt póthatáridőre- nem tett eleget,
az írásbeli felszólításban figyelmeztetni kell a tagot a tagdíjfizetés
póthatáridőre törénő elmulasztásnak következményére..
Az Elnökség kizárja a rendes tagot, a tiszteletbeli
tagot a tagságból, ha az Egyesület etikai normáit, alapszabályának
rendelkezéseit súlyosan megszegi.
Törlés, kizárás, illetőleg a „tiszteletbeli tag” cím
visszavonása esetén az Elnökség határozata ellen a Közgyűléshez lehet
fellebbezni a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül.
A kizárás alapjául szolgáló magatartás – azaz (1) az
Egyesület etikai normái, alapszabályának rendelkezései súlyos megszegése –
megvalósulása, (2) az Egyesület tekintélyét csorbító magatartás tanúsítása, (3)
az Egyesület céljai megvalósítását akadályozó magatartás fegyelmi eljáráshoz
vezet. A fegyelmi eljárást az Elnökség folytatja le, fegyelmi büntetésként az
(1) esetben kizárás, a (2) és a (3) esetben megrovás szabható ki a magatartást
tanúsító tagokkal szemben. Az Elnökség határozata ellen a Közgyűléshez lehet
fellebbezni a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül. A fellebbezés
beérkezését követően a fellebbezés elbírálásra a közgyűlést legkésőbb 60. napra
kell összehívni.
A kizárás alá vont tagot értesíteni kell az eljárás
megindításáról. Lehetőséget kell a kizárási eljárás alá vont tagnak, hogy
védelmére felhozható tényeket és bizonyítékokat előadja. A meghozott
határozatot igazolható módon írásban közölni kell és indokolással kell
ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket
és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.
11.2.
A tagokra és tsutségviselőkre vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi
szabályok
Az egyesület a tagokra, a vezető tisztségviselőkre és a felügyelőbizottsági tagokra vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat az alábbiak szerint állapítja meg:
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
[A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok]
Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
[A felügyelőbizottság létrehozása és tagsága]
A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
V.
Az Egyesület szervei
12.
Közgyűlés
1.
Az Egyesület
döntéshozó szerve a tagokból álló Közgyűlés.
A Közgyűlést az Elnökség hívja össze. A közgyűlésre minden tagot írásban, a napirend közlésével igazolható módon meg kell hívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie, vagy a vezető tisztségviselő a meghívónak az egyesület honlapján való közzétételével hívja össze a közgyülést. A közzétételre is a meghívóra vonatkozó szabályok vonatkoznak.
1.2. A meghívónak (közzételnek) tartalmaznia kell
a) az egyesület nevét és székhelyét;
b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
c) az ülés napirendjét.
1.3 A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
1.4 A döntéshozó szerv az ülését az egyesület székhelyétől eltérő helyen is tarthatja.
1.5 Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
1.6 A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
1.7 A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, 4 napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
1.8. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
1.9 Amennyiben a napirend kiegészítésre kerül az 1.7 és 1.8 pont alapján, abban az esetben az új napirendi pontokról a tagságot igazolható módon értesíteni kell.
.
2. A Közgyűlés
nyilvános.
A Közgyűlést a Szövetség
a székhelyén, vagy az Elnökség által a meghívóban meghatározott egyéb
helyszínen tartja.
3. A közgyűlésen a rendes tagok
szavazati joggal, a tiszteletbeli tagok
tanácskozási joggal vesznek részt. A
Közgyűlésen tanácskozási joggal részt vehet a napirendi pontjaiban érdekelt természetes vagy jogi
személy. A tanácskozási joggal résztvevő meghívottak körét az Egyesület Elnöksége
meghatározhatja.
2.
A Közgyűlés
hatáskörébe tartozik:
- az Egyesület alapszabályának jóváhagyása, illetőleg módosítása. Az Alapszabály módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
- az Elnökség megválasztása, felmentése, visszahívása,
- a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása, felmentése, visszahívása,
- a tagdíj összegének megállapítása,
- döntés bel- és külföldi, illetve nemzetközi szervezetbe, szövetségbe történő be- és kilépésről,
- döntés lapindításról,
- az Egyesület céljának megváltoztatásához, megszűnésénekés más társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondásához valamennyi tag kétharmadának igenlő szavazat szükséges,
- Az Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekké válhat szét.
- az Elnökség éves beszámolójának elfogadása, a 2011. évi CLXXV törvény 29.§ szerinti
tartalommal összeállított közhasznúsági melléklet elfogadása,
- állásfoglalás, döntés mindazon ügyekben, amelyeket az alapszabály vagy hatályos jogszabályok a Közgyűlés hatáskörébe utalnak.
3. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati
joggal bíró tagok 50%+1 fő jelen van. Határozatképtelenség esetén tizenöt napon
belül, azonos napirenddel újabb ülést kell tartani, amely a megjelent tagok
számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha erre a tagokat a meghívóban
előzetesen figyelmeztették.
A közgyűlés határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. A
közgyűlés a tisztségviselőket (vezetőket) a közgyűlés határozatától függően
titkos vagy nyílt szavazással választja meg. A közgyűlés tisztségviselőit
(levezető elnök, jegyzőkönyvvezető, szavazatszámlálók) megválasztása akként
történik, hogy az Egyesület elnökének javaslatára a közgyűlés nyilt szavazással, egyszerű többséggel választja meg
Őket.
Titkos szavazást kell
elrendelni, ha ezt a jelenlévő tagok egyharmada indítványozza, illetőleg jelen
alapszabály ezt előírja.
4. Évente legalább egy alkalommal rendes közgyűlést kell
tartani
5. Rendkívüli közgyűlést kell tartani:
-
ha ezt a
bíróság elrendeli
-
ha az Egyesület
Felügyelő Bizottsága kezdeményezi,
- ha a tagság egyharmada az ok és a cél megjelölésével írásban kéri.
Az Elnökség köteles Közgyűlést összehívni a szükséges
intézkedések céljából, ha
- Az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi
-
Az Egyesület
előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni
-
Az Egyesület
céljainak elérése veszélybe kerül
A fenti okok
miatt összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó
körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni, vagy a Szövetség
megszüntetéséről dönteni.
6. A határozathozatalban nem
vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1.§
(1) , élettársa a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség
alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben
részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
A b) pont
esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai
keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető, nem pénzbeli
szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján
nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
Valamint a
11.2 pontban felsorolt esetekben.
Ha egy tag vagy alapító valamely
ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség
megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
7. Közgyűlés
minden lényeges döntését Jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet
aláírja a levezető elnök és a közgyűlés
által erre kijelölt két hitelesítő tag.
A közgyűlés levezető elnöke a közgyűlés által hozott
határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a Határozatok Könyvébe, a
bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. A határozat csak
ezt követően válik érvényessé.
Az Ügyvezető Elnök köteles a közgyűlés és az
Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely
nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a
döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is).
Az Ügyvezető
Elnök köteles a közgyűlés és az Elnökség által hozott olyan határozatokat,
amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg,
illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet a döntés meghozatalától
számított 5 napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az
érintettnek is megküldeni és az interneten közzétenni.
13.
Az Elnökség
Az Elnökség tagjai: az Egyesület Elnöke,
a Társelnöke,
az Ügyvezető Elnöke,
a hét tanácsadó (alelnök)
a klubigazgató
a belföldi titkár,
a nemzetközi titkár,
a gazdasági felelős,
szóvivő
Az Elnökség tagjává bármely
rendes tagot megválaszthatja a Közgyűlés.
-
a Közgyűlés
előkészítése, összehívása, az Egyesület éves, illetve időszakos programjának
kidolgozása, megvalósításának megszervezése,
-
az Egyesület
céljainak megvalósítására szükség szerint állandó és ad hoc bizottságok,
szekciók alakítása, feladataik meghatározása, a bizottságok, szekciók
vezetőinek megbízása, felmentése, ezen bizottságok, szekciók az Elnökségnek
tartoznak beszámolni, illetőleg az Elnökségnek tartoznak tájékoztatást adni,
-
a munkaterv és
éves költségvetés, valamint a mérleg és eredmény-kimutatás jóváhagyása,
-
döntés a
tagfelvétellel és kizárással kapcsolatos, valamint a fegyelmi ügyekben,
-
az Egyesület
szenátora cím adományozása kiemelkedő teljesítményért.
Határozatképtelenség esetén
legkésőbb 30 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni.
Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor
határozatképesek, ha azokon legalább 50% + 1 fő elnökségi tag jelen van. Az
Elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok
hívhatók meg.
A Felügyelő Bizottság elnökét az
elnökségi ülésre meg kell hívni.
Az
Elnökség üléséről jegyzőkönyv készül.
Az
Egyesület
képviselői Az Elnök és
az Ügyvezető Elnök
Az Ügyvezető Elnök
köteles az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni,
mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a
döntést támogatók és ellenzők számaránya.
Az Elnökség köteles
beszámolni a Közgyűlés előtt tevékenységéről. Az Elnökség tagjai kötelesek a
Közgyűlésen részt venni.
14.
Felügyelő Bizottság
1. Az Egyesület gazdasági, pénzügyi tevékenységének ellenőrzésére a
Közgyűlés három évre három tagból, azaz egy elnökből és két tagból álló
Felügyelő Bizottságot választ.
Nem választható a bizottság tagjává az, aki az Elnökség tagja, vagy az
Egyesület hivatali szervezetének főállású munkatársa.
2. A Felügyelő Bizottság
feladata:
-
figyelemmel kíséri és ellenőrzi az
Egyesület jogszabály és alapszabály szerinti működését, rendelkezésre álló
eszközök ésszerű és célszerű felhasználását, pénzügyi és költséggazdálkodását,
a Közgyűlés határozatainak végrehajtását
-
felülvizsgálja és véleményezi a
gazdáslkodásról szóló beszámolót és az éves mérleget,
-
megllapításairól tájékoztatja az
Elnökséget és jelentést tesz a Közgyűlésnek
3. A Felügyelő Bizottság hatásköre és
működési előírásai:
(1) ellenőrzi a
közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető
tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást
vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és
irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
(2) tagja a
közhasznú szervezet ügyvezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet,
illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.
(3) köteles az
intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását
kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) a szervezet
működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként
súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy
következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető
szerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezető
tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
(4) indítványára
az intézkedésre jogosult vezető szervet – az indítvány megtételétől számított
harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén
a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.
(5) köteles
haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet, ha az
arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges
intézkedéseket nem teszi meg.
4. A Felügyelő Bizottság
feladatainak ellátásához szakértőt is alkalmazhat.
5.A Felügyelő Bizottság
munkáját a Bizottság elnöke irányítja,
akit a bizottság tagjai választanak maguk közül titkos szavzással.
6. A Feügyelő Bizottság évente
legalább egy ülést tart. A Felügyelő Bizottság üléseit az elnök hívja össze és
vezeti. Az ülés összehívását –az ok és a cél megjelölésével- a Felügyelő
Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem
kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni az ülés harminc
napon belüli időpontra történő összehívásáról igazolható módon. Ha az elnök a
kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.
A Felügyelő Bizottság tagjai
személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek helye nincs.
7. A Felügyelő Bizottság
határozatképes, ha azon mindegyik tag jelen van. Határozatait egyszerű
szótöbbséggel, nyílt szavazássssal hozza. Titkos szavazást kell elrendeli, ha
ezt a a jelenlévő tagok egyaharmada indítványozza, illetőleg az alapszabály ezt
előírja.
15
Tisztségviselők
A tisztségviselőket a
Közgyűlés választja három évi időtartamra
Tisztségviselők a
tisztségüket társadalmi tevékenységként látják el. Az Egyesület tisztségviselői
igazolt, az Egyesület érdekében felmerült költségeikre költségtérítésben
részesülhetnek.
-
az Egyesületet
a hivatalos fórumok és a média felé az Elnök és az Ügyvezető Elnök képviseli
önálló aláírási joggal (vitás esetben az Elnök szava a döntő), az Elnök,
illetőleg az Ügyvezető Elnök a képviseletet adott tárgyakban az Egyesület
bármely tagjára átruházhatja,
-
biztosítja az
Egyesület ülései közötti időben az Egyesület folyamatos működését,
-
vezeti az
Egyesület üléseit,
-
gondoskodik az
alapszabály betartásáról,
-
irányítja az
Egyesület célkitűzéseiből adódó feladatok megvalósítását és gazdálkodását
-
munkáltatói
jogokat gyakorol az Egyesület hivatali szerveinek alkalmazottai felett,
A vezető tisztségviselők az Egyesület vezetését az
ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az
Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok,
az alapszabály, illetve a döntéshozó szerv által hozott határozatok,
kötelezettségeik vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a
szerződésszegéssel okozottkárért való felelősség
szabályai szerint felelnek.
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízás:
a) a megbízás időtartamának
lejártával,
b) visszahívással,
c) törvényben szabályozott
kizáró ok bekövetkeztével,
d) lemondással,
e) elhalálozással.
A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor
lemondhat, azonban ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás
csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve,
ha a döntéshozó szerv az új vezető tisztségviselő megválasztásáról vagy a
Közgyűlésig terjedő időszakra kooptálással már ezt megelőzően gondoskodott. A
lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések
meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.
A vezető tisztségviselő jogviszonyára - ha a vezető
tisztséget nem munkaviszony keretében látja el - a Ptk. megbízási szerződésre
vonatkozó szabályai (Ptk. 474-483. §) megfelelően irányadóak.
16
Az ügyvezetŐ ELNÖK
Az Egyesület adminisztratív, operatív ügyeinek intézéséért az Ügyvezető
Elnök a felelős. Ezen feladatok ellátása érdekében az Egyesület alkalmazottakat
foglalkoztathat. Az alkalmazottak felett a munkáltatói jogokat az Egyesület
Ügyvezető Elnöke gyakorolja.
Az Ügyvezető Elnök feladatai:
- az Egyesület operatív, adminisztratív ügyeinek intézése,
- az Egyesület munkájához szükséges anyagi feltételek megteremtése
Az Ügyvezető elnök önálló aláírási joggal rendelkezik az Egyesület képviseletére
és az Elnök általános helyetteseként működik.
VI.
KÖNYVVIZSGÁLÓ
Ha a vonatkozó jogszabályok kötelezővé teszik, a
Közgyűlés javaslatára az Elnökség könyvvizsgálót bíz meg.
VII.
A döntések nyilvánossága
Mind a Közgyűlés, mind az Elnökség minden lényeges
döntését jegyzőkönyvben rögzít. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség minden
jelenlévő tagja, közgyűlés esetén a levezető elnök és a közgyűlés által erre
kijelölt két hitelesítő tag.
A közgyűlés levezető elnöke a közgyűlés által hozott
határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a
bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti.
Az Elnökség elnöke köteles a közgyűlés és az
Elnökség által hozott döntések nyilvántartásáról gondoskodni, amely nyilvántartásból
megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és
ellenzők számaránya és személye is.
Az Elnökség elnöke köteles a közgyűlés és az
Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan
jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg, illetve harmadik személyt
(beleértve a hatóságokat is) érinthetnek, a döntés meghozatalától számított öt
napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is
megküldeni.
A Közgyűlés és az Elnökség határozatait minden
esetben nyilvánosságra kell hozni a határozathozataltól számított legkésőbb 15
napon belül, internet útján.
VIII.
Közhasznúsági nyilatkozatok
Az Egyesület rögzíti, hogy a törvényben és jelen
alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá biztosítja,
hogy tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból.
Az alapszabályban foglalt célkitûzések megvalósítása
érdekében, a közhasznú tevékenység folytatásának feltételei érdekében
- az Egyesület vállalja céljai szerinti előadások,
vitafórumok és konferenciák, valamint jótékony-célú rendezvények, kulturális és
oktatási valamint szociális célú programok szervezését.
- az Egyesület céljának biztosítása érdekében
együttműködési szerződést köt a hasonló tevékenységet ellátó szervezetekkel.
- az Egyesület évente dönt a céljai között felsorolt
feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk
módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról. Az Egyesület által meghirdetett képzések,
tanfolyamok, egyéb tájékoztatók prospektusai - az Egyesület székhelyén - bárki
részére rendelkezésre állnak.
Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez;
Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok
előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le
kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az egyesület gazdálkodásáról a
közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.
Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből,
illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait
elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési
szabályokat kell alkalmazni.
A közgyűlés kizárólagos
hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve
annak mely részét hogyan használja fel figyelemmel arra, hogy az Egyesület
tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen
alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható.
Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat,
szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt és tőlük
támogatást nem fogad el.
Az egyesület jelen szerződés szerinti
tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, működését, az általa
végzett szolgáltatás igénybevételének módját
Internet útján is nyilvánosságra hozza.
Az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet a
jogszabályban előirtak szerint kell letétbe helyezni
és az internet útján, az egyesület honlapján nyilvánosságra hozni., ezzel
egyidejűleg biztosítani kell annak bárki általi hozzáférhetőségét (betekintését
és saját költségére másolat készítését).
A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:
a) a számviteli beszámolót;
b) a költségvetési támogatás
felhasználását;
c) a vagyon felhasználásával
kapcsolatos kimutatást;
d) a cél szerinti juttatások
kimutatását;
e) a központi költségvetési
szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a
kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok
társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől
kapott támogatás mértékét;
f) a közhasznú szervezet
vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
g) a közhasznú
tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
A közhasznúsági jelentést az elfogadásától számított
15 napon belül az Internet útján közzé kell tenni.
Az Egyesület elnöke köteles gondoskodni a közhasznú
szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről,
illetve azokról felvilágosítást adni.
Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet)
írásban kell az Elnök részére megküldeni.
Az Elnök köteles bármely jogszabály által
felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul;
egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti
határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt
határidőben teljesíteni.
Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön
nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat
megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.
IX.
Összeférhetetlenségi szabályok
Az Alapítók a tisztségviselők
felkérésekor figyelembe veszik a Ectv. 38.§ (1), (2)
és (3) bekezdésében és a 39.§ (1) bekezdésben írott összeférhetetlenségi szabályokat.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt
személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen
tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú
szervezetnél is betölt.
Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy
tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a vezető szerv
elnöke vagy tagja,
b) a közhasznú
szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló
munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha
jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú
szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés
nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet
által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak
megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c)
pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek
jelölt személy köteles valamen.nyi érintett közhasznú
szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg
más közhasznú szervezetnél is betölt.
X.
Az Egyesület megszűnése
Az Egyesület
megszűnésére a Ptk. 3:48.§ (1) bekezdése, 3:83. §-a;
és a 3:84.§-a az irányadó.
Az Egyesület
megszűnése esetén –a hitelezők kielégítése után- vagyonáról a Ptk. 3:85.§ -ának megfelelően a döntéshozó szerv akként rendelkezik,
hogy az a Kárpát-medencei magyar nemzetiségi kisebbségi, kulturális
szervezethez jusson.
XI.
Záró rendelkezések
Jelen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt
alapszabályt a Közép-Európai Club Pannonia Közhasznú Egyesület 2014.04.15.-i .
napján megtartott Közgyűlése elfogadta.
A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre a
hatályos törvények, a közhasznú szervezetekre vonatkozó jogszabály
rendelkezései, valamint a később meghozandó közgyűlési határozatok az
irányadók.
Kelt :
Budapest,
2015. április 21.
Igazolom, hogy
az alapszabály okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az
alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának.
dr
Czeglédi József
elnök
Megjegyzés:
az Egyesület 2001-ben jött létre. A Fővárosi Törvényszéken
a szervezet nyilvántartási száma: 01-02-0009742.