Dr. Czeglédi József KEP ügyvezető elnök „Összefoglaló” beszéde

a KEP Társadalmi Párbeszéd Fórumán -2008-04. 25.

Hölgyeim és Uraim, Kedves Barátaim!

A KEP Társadalmi Párbeszéd Fórum eredményeit tíz percben összefoglalni természetesen nem lehet. Ezért engedjék meg, hogy a teljesség igénye nélkül csak néhány fontosabb összefüggésre, következtetésre hívjam fel a figyelmet.

Az egyik ilyen következtetés, amit úgy gondolom, hogy mindnyájan elfogadhatunk az, hogy Párbeszédre nagy szükség van. A Dialógus az, amely az egykori ellenségeket vitapartnerekké, a vitapartnereket pedig baráttá is teheti.

A szembeálló felek létezését természetesnek kell tekintenünk, de az egyre súlyosabb gondot okoz, hogy a rendszerváltás óta nincs érdemi párbeszéd, nincs megfelelő kommunikáció. Így nem tudtunk sok mindent kibeszélni. Ezért is túl nagyok az ellentétek.

A mai Társadalmi Párbeszéd Fórum fő témájával a demokratikus intézmények működésével kapcsolatosan azt határozottan kijelenthetjük, hogy a 89-90-es rendszerváltás után Magyarországon létrejött a demokratikus intézményrendszer. A demokratikus intézményeket azonban emberek működtetik, jobban vagy rosszabbul. A fő gond ma Magyarországon, hogy a demokratikus intézmények egy részét rosszul működtetik, ezért Magyarország közéleti viszonyaira az alulteljesítés a jellemző.

A demokratikus intézmények alulteljesítése nem csak Magyarország közéletére illik, mint jelző, hanem lényegében minden kelet- középeurópai volt szovjet félgyarmatra és újdemokráciára, amelyek alulteljesítik – a maguk sajátos módján ugyan – a demokratikus normák követését. Ennek egyik közös oka, hogy az újdemokráciák politikai osztályában senkinek sem volt megfelelő gyakorlata a demokratikus politika mesterségében. (Egyébként 24 új állam jött létre, 7 a volt Jugoszlávia romjain, 2 Csehország és Szlovákia a „bársonyos” elszakadás példájaként és 15 szovjet utódállam)

A magyar demokrácia alulteljesítésének további szimptómái, okai között megemlíthető még az objektivitásra és helyes kommunikációra törekvés hiánya, a sorozatosan rossz döntéselőkészítés, a nagyotmondás, a gyűlölet politikai mozgósítása.

A demokratikus intézmények működésének hiányosságai, alulteljesítése is természetesen közvetlenül hozzájárultak a jelenlegi magyar társadalmi – gazdasági helyzet kialakulásához, a gazdaság stagnálásához, az egészségügy, az oktatás és más ágazatok problémáihoz, a magyar lakosság rossz hangulatához.

A demokratikus intézmények működésének hiányosságai a lakosság hangulatát a rendszerváltás után, sőt az EU csatlakozás után is rontották.

A hazai lakosság döntő többsége a rendszerváltás után optimizmussal várta a változásokat, de a piaci megoldások viszonyaink között számos ellentmondásos következményhez vezettek. A közvéleményt fájdalmasan érintették, pl. a megugrott jövedelmi és vagyoni különbségek. A lakosság alsó és felső 10 %-a között nálunk nagyobb a különbség, mint több nagyhagyományú polgári demokráciában, pl. Ausztriában.

Az EU legújabb közvéleménykutatási eredménye szerint (l. Eurobarometer, Népszabadság-2008. március 31.) legpesszimistább tagállam címétől csak a tavaly csatlakozott Romániának és Bulgáriának sikerült megfosztania Magyarországot. Így pl. a felmérés szerint a magyaroknak csak 52 %-a elégedett az életével. A dánoknál ez az arány 98 %, az osztrákoknál 87 %. Intő jel, hogy évről évre kevesebben tartják Magyarországon „kimondottan jó dolognak” az EU tagságot.

A hazai politikai pártok bizalmi indexe tovább süllyedt és már csak nyolc százaléknál tart.

A mai Társadalmi Párbeszéd Fórum előadásaiban és hozzászólásaiban demokratikus intézményeink működésének kérdései más és más megközelítéssel és hangsúlyokkal fogalmazódtak meg tekintélyes közéleti személyiségek, tudósok, kormánypárti és ellenzéki országgyűlési képviselők, civil szakértők részvételével. Érdemes néhány fontos következtetést levonni. Talán az egyik legfontosabb, hogy itt komplex társadalmi, gazdasági és politikai rendszerekről van szó és ezek komplexitása miatt nehéz egy – egy alapvető elemet kiemelni, s ami nem tetszik azt, pedig kihagyni. Ugyanakkor létkérdés az alapvető irányokban, feladatokban a nemzeti konszenzus minimum létrehozása.

Így pl. általános lakossági igénynek tekinthető – különösen az EU keleti bővítése után – hogy a hazai és a határon túli magyar szervezetek együttműködését ne akadályozza az anyaország politikai megosztottsága, ne ettől függjön a kárpát-medencei magyar nemzeti hagyományok ápolása.

A közélet és a gazdasági szféra szereplőinek nemzeti konszenzus minimumaként kellene vállalni a jogbiztonságot, az átlátható államot, a kiegyensúlyozott költségvetést, a fiskális szabályok betartását, a verseny semleges szabályozást, a gazdasági növekedés feltételeinek javítását, a fekete gazdaság és a korrupció visszaszorítását, az emberhez méltó egészségügyi és kulturális ellátást.

Nemzeti konszenzusként mindenkinek be kell látnia, hogy a tudásalapú társadalomban az oktatás - kutatás a gazdaság egyik legfontosabb stratégiai ágazata. Az elmúlt évtizedekben a tudás vált a legfontosabb termelési tényezővé. Az ipari társadalmakban 3 fő termelési tényezőt különböztettek meg: a földet, a tőkét és a munkaerőt. Ebben a megváltozott helyzetben elfogadhatatlan, hogy Magyarország az európai átlag egyharmadát fordítja kutatásfejlesztésre. Ezt az arányt növelni kell, mert leszakadásunk egyik oka ez.

Hölgyeim és Uraim!

2008-ban úgy tűnik, az állami szolgáltatások mennyiségével, színvonalával és költségvonzatával, sem az állam, sem pedig a szolgáltatásokat igénybe vevő polgárok nem lehetnek elégedettek. Ez azért is meglepő, mert az utóbbi években Magyarországon a GDP több mint felét éri el az újraelosztási ráta, vagyis évente kb. 12 ezer milliárd forint kiadás jut a különböző állami feladatok finanszírozására. Mértékadó szakmai vélemények ugyanakkor legalább 10 %-kal kevesebb kiadást tartanak Magyarország számára ideálisnak.

A szolgáltatások hatékonysága és színvonala tekintetében sorolni lehetne a negatív példákat

A helyzet javítására mind a bevételi, mind pedig a kiadási oldalon léteznek megoldási javaslatok. Bár az eddigi kezdeményezések alapvetően a bevételi oldalt kívánták növelni, míg a kiadási oldal megszorításai aligha tekinthetőek következetesnek és célirányosnak.

Az utóbbi években a különböző reformkövetelések bizonyos nyugati példákat követve a magánszektor által alkalmazott új módszerekben és technikákban látják a megújítás lehetőségét és egyben a magánosítás irányába tolta el a reformgondolkodást. Ebből egyenesen következik a privatizáció, a közfeladatok kiszervezése, a háttér és adminisztratív szolgáltatások állami szektoron kívüli helyezése, valamint a megmaradt állami szolgáltatói rendszerekben a magánszféra módszereinek, jellegzetességeinek, munkastílusának átvétele. Úgy tűnik azonban, hogy e módszerek átvétele, továbbá a privatizáció körének meghatározása nem érte el a kívánt eredményt, sőt újabb zavarokat okozott. Ezek között alapvető jelentőségűnek kell tekinteni azoknak a garanciáknak a meggyengülését, amelyeket az állam polgárainak e szolgáltatások körében alanyi jogon nyújt.

E tények arra intenek bennünket, hogy bár reformra mindenképpen szükség van, nem lehet figyelmen kívül hagyni a külső gazdasági körülményeket, a magyar tradíciókat és az eddig kimunkált alkotmányos elveket.

Az eddigi tapasztalatok szerint nemzeti konszenzus szükséges ahhoz, hogy a különböző illetékes szervezetek el tudják látni a „szolgáltató állam” feladatait, a lakosság és a gazdaság korszerű kiszolgálását beleértve az információs technológia forradalmian új eszközeinek a felhasználását is.

Ez utóbbi feladat jól illeszkedik az EU u. n. e-kormányzat fejlesztési programjába és segíti a civil szféra bekapcsolódását is az önkormányzati és állami párbeszédbe.

Összefoglalva megállapítható, hogy a különböző demokratikus intézmények működése javításának alapvető feltétele a nemzeti konszenzus. Nyilván jelenleg kevés az esély, hogy ilyen konszenzus kialakuljon, ami alapja lehetne a társadalmi bizalom szintje növelésének is. Ennek ellenére nem szabad pesszimistának lennünk.

Közép-Európa és ezen belül Magyarország az ismert gondok ellenére túl van a rendszerváltás történelmi léptékű folyamatán, ami összességében mégis csak a demokratikus intézmények sikeres kiépítését eredményezte.

Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a rendszerváltás és a demokratikus intézmények létezése önmagában semmilyen biztosítékot nem jelentenek a sikerre. Az Európai Unió sem igazán szólhat bele az ország belső fejlődésébe, legfeljebb bizonyos fegyelmező erővel bírhat.

Magyarországnak magának kell kiszenvednie a sikert, megtalálnia a problémákat, megoldásokat.

A KEP Társadalmi Párbeszéd Fóruma e problémákat, lehetőségeket vizsgálta ma és megfogalmazott néhány javaslatot a további feladatokra, hogy elősegítse a nemzeti konszenzust. Ez mai munkánk fő eredménye.

Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim!

A reggeli elnöki megnyitóban elhangzott, hogy a rendezvényről DVD-t adunk ki és eljuttatjuk valamennyi résztvevőnek és illetékes döntéshozókhoz.

A felvetett témák egy részét megtárgyaljuk a KEP rendszeres havi törzsasztal fórumán, amelyre minden hónap első keddjén du. 5 órakor kerül sor a Hotel Thomas Olíva Éttermében tekintélyes szakemberek, közéleti személyiségek részvételével.

A legközelebbi ilyen Törzsasztal Fórumunkra 10 nap múlva május 6.-án kedden du. 5 órakor kerül sor, amelyre minden jelenlévőt –külön meghívó nélkül- szeretettel várunk. A téma Magyarország idegenforgalmának aktuális kérdései lesznek. Előadóink Dr. Kovács Miklós turisztikai államtitkár és Dr. Róna Iván az MT Zrt. vezérigazgatója.

A KEP Elnöksége azt tervezi, hogy a jövőben évente egy alkalommal Társadalmi Párbeszéd Fórumot szervez a nemzeti konszenzus minimum elősegítése érdekében a demokráciát érintő valamely fontos kérdésben. Ennek keretében fokozott figyelmet fordítunk a közép-európai tapasztalatcserére és a Kárpát-medencei magyar nemzetiségi kisebbségek, valamint az anyaország kapcsolatának erősítésére is.

2009. áprilisra tervezzük a KEP következő Társadalmi Párbeszéd Fórumát, amelyre a mai rendezvény előadóinak és résztvevőinek is meghívót küldünk, és őket a további Társadalmi Párbeszéd Fórumok alapító tagjainak tekintjük. Azok, akik már korábban bekapcsolódnának a KEP tevékenységébe és a Törzsasztal Fórumba, hagyományápoló önköltséges közép-európai külföldi utazásaiba és egyéb rendezvényeibe, azok a rendezvény végén kaphatnak KEP Belépési Nyilatkozatot, illetve megtalálhatják azt a KEP honlapján és regisztráltathatják magukat.

Köszönöm a figyelmet