Esterházy herceg Eszterházán

A fertődi Esterházy kastélyban, vagy ahogy ők mondják, Eszterházán találkoztunk Herceg Esterházy Antallal. Öt éve a magyar állam lakosztályt biztosít a hercegnek a kastélyban, s azóta egyre több időt tölt ott, így tavaly a Haydn évben, amikor májusról szeptember végéig tartott a fesztivál, gyakran ő köszöntötte négy nyelven a koncertre érkező vendégeket, sőt néha személyesen vezette végig a kastélyon az angol, francia vagy olasz csoportokat.

- Hogy él ma egy Esterházy herceg?

- Az Esterházy vagyont ma három alapítvány kezeli, s abból kapok járadékot. Ám ennél sokkal fontosabb, hogy igyekszem az Esterházy örökséget gondozni, sőt gazdagítani. Öt éve főleg Eszterházán lakom, mert a magyar állam akkor egy lakosztályt bocsátott a rendelkezésemre. Most már elég szépen berendezkedtünk és egyre több tárgyat, festményeket, fotókat kaptam vissza ismerősöktől, rokonoktól. Szüleim, nagyszüleim életéből is számos dokumentum került a birtokomba. Apám Almássy László gróffal 1926-ban végigautózta a núbiai sivatagot egy Steyr VII-el és arról az útról is megvan minden fotó.

- Az államnak volt feltétele, tehát például köteles évente többször megjelenni bizonyos rendezvényeken?

- Nem, semmilyen kikötésük nem volt, szerződést sem írtunk. Viszont én kötelességemnek tartom, hogy közreműködjek a kulturális rendezvényeken. Nyáron néha betéved egy-két látogató hozzánk, hogy lásson egy élő Esterházy herceget. Szóval, ha jól viselkedek, akkor valószínűleg maradhatok a kastélyban…

- Állítólag ez az a kastély, amelyben minden eredeti, tehát eredeti pompájában látható, ahogy 1768 és 1776 között Fényes Miklós herceg megépítette.

- Ez igaz, itt látható a tiszta barokk rokokó stílus. Sokkal szebb, mint a bécsi Schönbrunn, amit többször átépítettek. És én azt sem szeretem, ha magyar Versaillesnek nevezik, mert azt XIV. Lajostól III. Napóleonig ugyancsak többen megváltoztatták. Eszterházát nagyszüleim, Miklós és Margit hitbizományba kapták és 1898 és 1904 között felújíttatták. Aztán költöztek be, de csak hat évig laktak itt, mert nagymamám akkor váratlanul meghalt és az emlékek miatt nem maradtak itt, átköltöztek Rédére. Nagyapám is meghalt 1920-ban, de előtte még járta Európát, a Vöröskereszt bízta meg, hogy próbáljon minél több magyar hadifoglyot hazahozni. A kastély jobbára lakatlan volt, majd a háború idején előbb német, majd szovjet katonák tartózkodtak itt. A szovjetek után két évig gazdátlan volt, akkor elhordtak innen mindent. Amikor 1947-ben a Kertészeti Főiskola és az Állami Kutató Intézet beköltözött, a vezetőjük Porpáczi Aladár egy ismerősét, Bak Jolit hívta ide, aki a romokból próbálta kibontani a kastélyt és visszaadni az idegenforgalomnak. Azóta kis lépésekben halad a dolog, most is több százmillió forint kellene a múzeum felújítására. Az eredeti barokk bútorokból is csak néhány darab van, azt a múzeumban őrzik.

- Mit nevezhetünk ma Esterházy örökségnek?

- A monarchia idején Esterházy birtok négy országban, Szlovákiában, Magyarországon, Ausztriában és Bajorországban volt. Szlovákiában a németeket nem kártalanították, márpedig miután az Esterházyak a német-római császárság hercegei voltak, németnek számítanak. Tehát nem kaptuk vissza a Nyitra megyei és csallóközi birtokainkat. Magyarországon adtak kárpótlási jegyeket, de legfeljebb csak 5 millió forint értékben, s ez nincs arányban a mi hajdani birtokainkkal, ezért nem is fogadtuk el. Ausztriában visszaadták az Esterházy birtokokat, de az eredeti 66 ezer hektár helyett csak 35 ezret, mert a háború után sok osztrákot letelepítettek a szovjetek, majd az állam is kisajátított bizonyos földeket. A mai birtok Burgenlandban van, s többek között a Kismartoni kastély és Fraknó vára is. Elődöm Esterházy Pál herceg özvegye családi alapítványokba tette a vagyont, s azok kezelik a birtokokat. Miután Ausztriában sem egyértelműek az alapítványi szabályok, én hol kapok járadékot, hol nem. Egyébként meg Fraknó várában van Európa legnagyobb középkori és újkori fegyvergyűjteménye, többek között az egykori Esterházy regimentek lovas és gyalogos fegyverei és felszerelései. Sajnos, néha oda is betörnek, legutóbb az Interpol svájci rendőröknél talált meg több értékes fegyvert. És Bajorországban is van 500 hektáros erdőnk kastéllyal, amit még II. Miklós vásárolt 1804-ben, hogy a birodalmi kinevezését megkapja, mert ahhoz német földet kellett birtokolnia. Ma az a fiam birtoka.

- Tavaly Haydn év volt, s Eszterházán valamint Kismartonban egymást követték a koncertek, hiszen a zeneszerző 32 évig állt az Esterházy család szolgálatában, mint udvari karmester. Azon persze sokan meglepődtek, hogy ön gyakran személyesen fogadta a vendégeket…

- Ez semmiség, olykor külföldi csoportoknak is megmutattam a kastélyt. A családom pedig mindig szerette a zenét, s Pál herceg nemcsak játszott több hangszeren, de maga is írt zenéket, többek között ő szerezte az Esterházy Péter regénye által elhíresült Harmonia Caelestist. Unokája Pál Antal herceg hívta udvarába Franz Werner karmester, s ő fedezte fel az ifjú Haydnt és hívta Kismartonba. halála után öccse, Miklós herceg áthozta Haydnt Eszterházára, aki itt írta meg a szimfóniái javát. A mai polgármesteri hivatal épületében laktak a zenészek, Haydn lakosztálya is ott volt, onnan sétált át reggelente a kastélyba. Ha a herceg itt tartózkodott, bemutatta neki a legújabb művét. Nagy újító volt, ő találta ki a vonósnégyest valamint a szimfónia mai formáját és a nagyoperát is, előtte ugyanis az olaszok csak kamaraoperákat írtak három-négy szereplőre. Mária Terézia mondta is, ha szép operát akar látni, akkor Eszterházára kell jönnie. Járt is itt, de miután Miklós herceg szánkózást ígért neki, de hó nem volt, sóval szóratta be a környéket, két évre ki is pusztult minden növény az út mentén. És amiről kevesen tudnak, Haydn és Mozart barátságáról. Amikor másodszor Angliában járt, mecénást próbált Mozartnak szerezni, de akkor kapta meg a halálhírét. Haydn egyébként akkor már Európa szerte híres volt, Oxfordban díszdoktorrá is avatták. Nem volt nagyképű, amikor azt mondta: „az én nyelvemet érti az egész világ”. Szerencsére a Haydn kották java az Országos Széchenyi Könyvtárban van.

- A koncertek szépek voltak, remek zenészek léptek fel, mégis mintha nem lett volna elég hangos Haydntól Európa.

-Nem lehetünk elégedetlenek, de Haydn kultuszról még nem beszélhetünk. Igaz, kisebb volt az anyagi támogatás is az ígérthez képest. Ugyanakkor angol, francia, olasz és svájci csoportok érkeztek Fertődre és rengetegen jöttek át Ausztriából, tehát végig telt házzal ment a fesztivál. Belgiumban két éve rendeznek Haydn fesztivált, ahogy a németországi Brühliben és Angliában is. Kismarton mellett Salzburgban és Innsbruckban is rendeztek Haydn koncertet. És nagy sikere volt az Esterházy „Fényes” Miklós kiállításnak, akit még Ausztriában sem ismernek eléggé. A koncertek többségén személyesen jelen voltam, ezzel tartozom az ügynek. Eszterházán természetesen folytatódik a fesztivál nyaranta, az idei már a 16. lesz. A zenészek nagyon szeretnek itt játszani, azt mondják, kisugárzása van a teremnek, mintha Haydn szelleme kísérné őket.

Az Esterházy család (keretes)

Az Esterházy család érte el elsőként a magyar famíliák közül a legmagasabb főúri rangot, a hercegit. A magyar arisztokrácia egyik meghatározó típusát, a Habsburgokhoz hű, Bécshez közeli birtokos, nyugat-magyarországi főnemességet legjobban az Esterházyak példázzák. A család vagyonának és politikai jelentőségének megalapozója Esterházy Miklós volt, akit 1625-ben választottak nádorrá.

A századok folyamán az Esterházy családnak bőven jutott rangokból, birtokadományokból, egyéb kitüntetésekből, de valódi rangjukat mégsem ezek a csillogó rendjelek, koronák határozzák meg, hanem a családtagok teljesítményei a csatatereken, a politika tárgyalóasztalainál és a kultúra szolgálatában. Az Esterházyak óriási birtokai, kastélyai, várai, 60 mezőváros és 414 falu lehetőséget nyújtottak a családnak székhelyeik, uradalmi központjaik pazar kiépítésére, jeles mesterek foglalkoztatására. Az 1935-ös gazdacímtár szerint Magyarország legnagyobb földesura Esterházy Pál volt 220 ezer hektáros birtokával.

Haydn szolgálata

v

„Ma, az alulírt napon és évben felvetetett az ausztriai, rohraui születésű Heyden József ő főméltóságának Esterházy Pál Antal római szent birodalmi hercegnek, Eszterháza, Galánta, stb urának szolgálatába másodkarmesterként. Bécsben, 1761. május 1-én.”

Szöveg: Dalia László

Képek: Varga Gábor és Esterházy archívum